Termékek Menü

Az újszülött szoptatása

A kötődő nevelési stílus azt vallja, hogy nem szükséges egy szigorúan időzített menetrend szerint szoptatnod a babádat; akkor vedd mellre, ha úgy érzed, igénye van rá.

A gyakori testi kontaktus elmélyíti az érzelmi kötődést a baba és a mama között, a szoptatásnak pedig az éhség csillapításán kívül nyugtató, elaltató hatása is van a picire. A mama közelsége megnyugtató a csecsemő számára, így az a legjobb, ha minél több időt töltenek együtt, hogy az anya is megtanulhassa felismerni a pici jelzéseit. Az anyatej könnyen emészthető táplálék, a babának az első időkben nincs szüksége másra. Egy átlagos kisbaba nyolc-tizenkét alkalommal szopik naponta, de akár többször is. Szoptatás során jó, ha mindkét mellből szopik, így több tej termelődik, és a kellemetlen feszülés is megelőzhető.

Hogyan kell szoptatni egy újszülött babát?

A szoptatáshoz helyezkedj el kényelmesen, akár ülve, akár fekve, az előző azért célszerűbb, mert így jobban látod a kicsi száját. Támaszd meg magad párnákkal, testhelyzeted legyen laza. A babát úgy tartsd, hogy ne kelljen a fejét elfordítania ahhoz, hogy szophasson. A keresőreflex jóvoltából automatikusan kinyitja a száját. Hasznos lehet, ha váltogatod a szoptatási testhelyzeteket, ugyanis mivel így a kicsi szája a bimbó és a bimbóudvar különböző részeire gyakorol nyomást, a mell nem sebesedik ki. Császármetszés után a fekveszoptatás különösen hasznos lehet. A baba háta mögé tegyél egy párnát, hogy megtámaszd. A szoptatási időt nem kell korlátoznod, addig tartson, amíg úgy látod, a baba igényli.

A szoptatásnál először az úgynevezett elsőtej ürül, amely elsősorban szomjoltó, később kezd el termelődni a táplálóbb hátsótej. A babának tehát legalább húsz perc kell ahhoz, hogy hátsótejet is kapjon, ezért legalább ennyi ideig hagyd szopni az első mellből, a másikból viszont akár korlátlan ideig. Annyiszor szoptass, ahányszor úgy érzed, a baba szeretné; ne foglalkozz azzal, hogy mennyi idő telt el az előző szoptatás óta. A gyakori szoptatással megelőzheted a kellemetlen mellfeszülést, a túltelítődést, a tejcsatorna-elzáródást és a mellgyulladást.