Mi kell az újszülött babának?

Az újszülött számára nem csak a születés jelent kimerítő élményt, hanem az anyával való kilenc hónapon át tartó szimbiózisból való kiszakadás is törést okozhat.

A mindkét fél számára új, idegen és néha ijesztő helyzetet úgy lehet kezelhetővé tenni, ha az első napokban igyekszünk fenntartani, majd csak nagyon kis lépésekben változtatni a kezdeti “összenőtt” állapotot.

A kórházakban eltérő rendszerek vannak érvényben a szülések körülményeit illetően (a szülési módszerektől itt most eltekintünk). Sok helyen van lehetőség részleges vagy teljes rooming-in-re, ahol a mama az újszülöttel egy szobában lakik a kórházi tartózkodás alatt.

Ez a helyzet nagyon sokmindenre lehetőséget ad: nem csak a baba nyugalmát teremti meg azáltal, hogy érezheti édesanyja közelségét, hanem az anya is lehetőséget kap a gyermek jelzéseinek azonnali lereagálására, jelzésnyelve elsajátítására és megértésre, a pici napi menetrendjének és szokásainak megismerésére.

Az egész napos együtt-tartózkodás lehetőséget ad az igény szerinti szoptatás bevezetésére a kezdet kezdetétől. Így, ha eljön a hazatérés ideje, már egy többé-kevésbé összeszokott csapatként vághatunk bele az új életbe. A baba- és szoptatásbarát kórházakban készséggel megtanítják a kismamákat a szoptatás „tudományára”, a fejésre, a pelenkázásra, a köldökkezelésre, a fürdetésre és számtalan olyan praktikára, amelyeket a saját bőrén kitapasztalni keserves lenne. Az így felkészített mamák már biztosan tudni fogják a választ a címben feltett kérdésre: arra, hogy édesanyja felismerje a szükségleteit és jelzéseit és a lehetőségekhez mérten kielégítse őket.

A kezdő szülők legnagyobb réme a sírás, amelynek nem tudják megfejteni az okát és így megszüntetni is képtelenek. Aggodalomra semmi ok, a legtöbb szülő hamar megtanulja az eltérő okokon alapuló, eltérő hangszínű sírásokat és így képes lesz érdemben tenni babája megnyugtatásáért.

A legkorábbi időszakban ha időben megetetjük, eleget altatjuk, gondoskodunk a tisztálkodásáról, nem kell aggódnunk ha ezen felül picit nyűgösködik, hiszen természetes, hogy a zajos külső világ ingergazdagságához hozzá kell szoknia az idegrendszerének.